Előzménylista

William Stern német pszichológus alkotta meg az IQ alapdefinícióját 1912-ben, úgy, hogy az intelligenciahányadost a becsült „mentális kor” és a „valós életkor” arányaként határozta meg:

Például, ha egy tíz éves fiú szellemi képességei egy tizenhárom évesének felelnek meg, az intelligenciahányadosa 130. (100x13/10)

A teszt során különféle feladatokat kell megoldani, az egyének korától függően, olyanokat, amiket egy átlagos ember teljesíteni tud. A szellemi kort tehát a legnehezebb feladatokból lehet meghatározni, amit a vizsgált egyén képes megfelelő módon megoldani.

A 90 és a 110 közötti IQ átlagosnak számít.

Stern egyenlete, mindazonáltal csak gyerekekre értelmezhető; a felnőtteknél egy IQ devianciaként ismert meghatározott hányadost használnak arra, hogy összehasonlítsák, az egyén szellemi képességeit a népesség átlagos szintjével. Megközelítőleg a népesség 50%-ának átlagos az intelligenciahányadosa (90-110). Nagyjából 13%-a a népességnek 110-139 pont között teljesít és 1,5%-a a föld lakosainak a zseni kategóriába tartozik. Az alacsony intelligencia határai 80-89 pont között határozhatók meg. A 70 pont alatt teljesítők, a legalsóbb kategóriába tartozók, - értelmi fogyatékosok – enyhe, középsúlyos, súlyos fogyatékosok. Az enyhe fokú fogyatékosok taníthatók és irányíthatók, a középsúlyos fogyatékosok irányíthatók, a súlyos fogyatékosok nem irányíthatók és nem taníthatók. Abból a tényből, hogy egy bizonyos intelligenciaszinten vagy, még nem szükségszerűen következik, hogy ez jelentős szerepet fog játszani az életedben. Például, egy kékgalléros munkásnak is lehet 125 feletti IQ-ja.

Az IQ mérés módszere az évek során fejlődött, és az egyik legpontosabb IQ teszt az, amit éppen most mutattunk be Neked. Mivel néhány dolog az évek során változatlan maradt, ezért ne lepődj meg, hogy a teszt folyamán meg fognak kérni, hogy add meg a korodat. Ez csak azért van, hogy biztosak lehessünk abban, hogy a mért eredmény olyan pontos, amilyen csak lehet. Jó szerencsét!